Az, hogy mi számít betegségnek, csak döntés kérdése, de persze egy döntést nyomásgyakorlással is ki lehet erőszakolni. 1974 előtt az Amerikai Pszichiátriai Társaság (American Psychological Association) szociopata személyiségzavarnak, azaz betegségnek tartotta a homoszexualitást. Az pedig, hogy lekerült a listáról az annak köszönhető, hogy 1970-től kezdve homoszexuális csoportok többször megzavarták az APA gyűléseit, és a homoszexuális mozgalom nyomás alá helyezte a társaságot. Amikor a homoszexualitás-kutató Irving Bieber referált az APA 1970-es kongresszusán, egy titokban bejutott meleg aktivista félbeszakította és szidalmazta a professzort. 1971-ben betörtek a társaság egy díjkiosztó rendezvényére és kijelentették: a pszichiátria az ellenség megtestesülése. Végül a homoszexuális lobbi kiharcolta, hogy meghallgassa őket a diagnózislista felülvizsgálatáért felelős bizottság, amiben egy homoszexualitás-szakértő sem ült. Semmiféle tanulmányt nem mutatott be senki, amely alapján indokolt lett volna a felülvizsgálat. Míg más esetben ilyen kérdésről hosszú ideig tartó, széleskörű szakmai vita folyik, ez esetben egy tollvonással törölték a diagnózislistáról a homoszexualitást. 1978-ban egy kérdőívet küldtek körbe az APA tagjainak, amire öt évvel a homoszexualitásnak a diagnózislistáról való törlése után is a kitöltők 68 százaléka azt válaszolta, hogy továbbra is emocionális zavarnak tartja a homoszexualitást. Mind a mai napig sok pszichiáter a homoszexualitást a gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus következményének tartja. A homoszexualitás genetikus hátterét eddig egyetlen kutatásnak nem sikerült igazolnia. A heteroszexualitáshoz való visszatérés tehát lehetséges a homoszexuálisok számára. Ezt egyszerűen az bizonyítja, hogy rengeteg példa van rá, és a pszichiáterek a mai napig foglalkoznak is ilyen terápiával.
Az 1973-as döntés egyik indoka az volt, hogy a homoszexuálisok közt nem fordulnak elő gyakrabban pszichés betegségek, mint a heteroszexuálisok közt. Nos, ez téves feltételezés volt. Egyre több tanulmány épp az ellenkezőjét bizonyítja. Christl Ruth Vonholdt kapásból idéz hat ilyen tanulmány cikkében, többek közt Amerikából, Angliából, Hollandiából és Új-Zélandról.
Az 1973-as döntés következménye az lett, hogy a homoszexualitással kapcsolatos oknyomozó kutatásokat tabusították, és azok a homoszexuálisok, akik változni szeretnének, sokszor nehezen találnak terapeutát, aki hajlandó lenne velük szóba állni ez ügyben.
Jelenleg ott tartunk, hogy a pedofíliát és a szadomazochizmust normálisnak tartó szexológusok töröltetni akarják a betegséglistáról ezeket a betegségeket, arra hivatkozva, amiért a homoszexualitást is törölték annak idején.
Néhány kép a 2008-as san francisco-i pride-ról.
